Free CSS Templates


Oázis vendégház

Megosztás a Facebookon



Szállásunk a Szalajka - völgytől 20 perces sétára csendes, nyugodt környezetben fekszik. Kiválóan alkalmas nagycsaládosoknak és baráti társaságoknak!

2-3-4 ágyas szobákkal teljesen felszerelt konyhával áll rendelkezésre. 15 fő részére egész ház is kiadó. Minden szoba tágas, saját tusolóval és wc-vel rendelkezik, kábeltévé és wi-fi térítésmentesen használható.  Játéksarok a gyerekek részére. Ingyenes parkolás a Szalajka-völgyben!

A  nagy udvaron lévő fedett tűzrakóhely kiválóan alkalmas bográcsozásra, szalonnasütésre, grillezésre,pisztrángsütésre.

 

Gépkocsival érkező vendégeinket a ház udvarán zárt parkolási lehetőség várja.

 

Üzletünk régóta üzemel családi vállalkozásként . Sörözőnkben a több éve kialakult vendégkör mellet sok fiatal fordul meg nap mint nap és élvezi a hűvös , barátságos szuterén helység és a hangulatos terasz légkörét.

Vendégeinket vidám , barátságos hangulattal, és szolid árakkal várjuk.

Minden héten más italakciók!

 

Amivel egész évben kikapcsolódhatsz barátaiddal:billiárd, kártya, sakk, a számítógép internettel ingyenes ! 

Nyitva tartás: minden nap 7-12 -ig, 14-21 óráig

 

Várunk mindenkit szeretettel Szilvásváradon a Zrínyi út 4 szám alatt!

 

Szilvásvárad község  Heves megye Bélapátfalvai kistérségében, a Bükk lábánál, a hegységtől északnyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 méterrel. Nevét a szláv földvárakról kapta.

 

Elismert üdülőhely. A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

 

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

 

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. Jazig sírt egy út építése közben fedeztek fel. A leleteket (arany hajcsat, 24 gyöngyszem és egy bronz karperec) Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula mentette meg. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár — ezek romjai ma is láthatók.

 

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez  tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időről ismerjük a község nevének írott az egri egyházmegye pápai tizedlajstromából, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad – Warada – Wárad formában.

 

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez került a birtok, és ők az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették lakóit.

 

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

 

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket:

 

 Bélapátfalván cementgyárat,

1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, továbbá

1908-ban iparvasutat és

mészüzemet telepített.

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

 

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Õ építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyvölgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

 

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

 

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

 

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

 

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház.

Oázis vendégházSzilvásvárad

Utcakép

Térkép